Eger Csillaga 25 

rajt: 8:00-9:00 óra
táv: 25,18 km
szint: 1027 m+ 
szintidő: 8 óra

Útvonal: 

Felsőtárkány, tópart - Vár-hegyi tanösvény - Vasbánya-nyereg - Novaji kunyhó - Cseres-tető - Attila-kút - Várkút - Vár-hegy - Felső-kuklya-nyereg - Arnót-kői barlang - Dolomitbánya kilátóhely - Felső-kuklya-nyereg - Várkút - Nagy-Eged - Bükki kék - Felsőtárkány, tópart
 

Közepesen nehéz túra, felkészült túrázóknak, terepfutóknak ajánlott! Az Ötpróba versenysorozatban pontgyűjtő forduló túra sportágban. 

Rajt/cél: Felsőtárkány, tópart

Ellenőrzőpontok:

1. ep. Cseres-tető 4,7 km

2. ep. Várkúti Turistaház  7,1 km

3. ep. Vár-hegy 7,9 km

4. ep. Arnót-kői sziklaodú 9,3 km 

5. ep. Várkúti Turistaház 12,8 km 

6. ep. Nagy-Eged 17,2 km

7. ep. K/Z kereszteződés 22,7 km

Frissítés:

  • Várkúti Turistaház
  • Nagy-Eged
  • K/Z kereszteződés
  • Célban grill party

Egyéb vízvételi lehetőség: Attila-kút, Vár-kút

Büfé: Várkúti Turistaház

A távon elektronikus időmérés történik, az ellenőrzőpontokon hagyományos módon aláírással/pecséttel/matricával/zsírkrétával igazoljuk az áthaladást. 

A távok kötelező útvonalán bárhol kijelölhetünk titkos ellenőrzőpontokat, melynek helyét előre nem adjunk meg. Titkos ellenőrzőpont lehet pecsételő személy és/vagy jól látható helyre kihelyezett zsírkréta/matrica/szúróbélyegző/kód.

Útvonalleírás

A Felsőtárkányi-tótól elindulunk a sárga sáv és kék / tanösvény jelzésen a szabadtéri színpad felé, a Vár-hegyi tanösvény irányába, melynek kiindulópontja a volt ifjúsági tábor (jelenleg Imókő Üdülő). A jelzést balra követve hamarosan a kék T jelzés is becsatlakozik, tovább haladva nemsokára kiérünk az erdőből az aszfaltútra (0,6 km), ahol balra fordulva követjük a piros + és a tanösvény jelzéseket a táborig. A kerítés mentén haladva a piros + jelzésen túrázunk tovább.

Fordítva csatlakozunk a tanösvényre, melynek okáról elábrándozunk a Kőbánya-lápa meredek emelkedőjén. A hosszú-hosszú két kilométeres emelkedőn felfelé kaptatva megérezhetjük, hogy milyen kicsi az ember és mennyire hatalmasak a fák, majd hangulatos tündérvilágba érkezve kellemes lejtőn érjük egy a Novaji kunyhónál lévő kereszteződést (4,1 km). A sárga sáv jelzést követjük jobbra, melyen felkapaszkodva hamarosan jobbra letérünk és a szalagot követve megérkezünk Cseres-tetőre (4,7 km). Az első ellenőrzőpontunkon csodálatos kilátás tárul elénk. Térjetek vissza ide egyedül is, hiszen úgy az igazi, ha magatokba szívhatjátok az erdő csendjét és a hegyek csodáját!

Cseres-tető
Cseres-tető

Az ellenőrzés után követjük tovább a szalagot egy kacskaringós hegyi ösvényen lefelé. A tűlevélszőnyegen haladva hamarosan az Attila forráshoz érkezünk. Innen a zöld négyzet jelzésen kapaszkodunk fel Várkútig. Útközben találkozhatunk a sárga T jelzéssel, amely a Forrástúra tanösvény jelzése, ennek egy részét érinti a túránk. Az alig több mint egy kilométeres, de annál meredekebb szakasz után megérkezünk a Vár-kút forráshoz, ahonnan már csak néhány tíz méter választ el a Várkúti Turistaház ellenőrző- és frissítőponttól (7,1 km).

Várkút környékén legyetek figyelmesek, ugyanis találkozhattok a 15 km-en induló sporttársakkal, akiknek az útvonala ugyanarra, de mégis másképp vezet!

A második ellenőrzőpont után a Turistaházból kilépve jobbra indulunk a piros, majd piros ∆ jelzésen és ismét a Vár-hegyi tanösvényen találjuk magunkat. A piros ∆ jelzésen felfelé baktatva megcsodáljuk az erdő szépségét, izgalommal figyelünk a lábunk elé, nehogy visszacsússzunk a meredek emelkedőn. Gyökérről gyökérre lépve és nagyobb ágakba kapaszkodva, lábujjainkkal is fogódzkodva felérünk a Vár-hegyre (7,9 km). Elmélázunk egy pillanatra, miközben megszerezzük az igazolást a harmadik ellenőrzőponton, hogy milyen jó is volt 130 méter szintemelkedést leküzdeni 800 méter alatt. Az igazolás megszerzése után kicsit mehetünk fentebb is körülnézni a Vár-hegyen.

Vár-hegy
Vár-hegy

Mitől érdekes a Vár-hegy? A tetejét kettős csúcsú sánc veszi körül. A nagy kiterjedésű őskori földvár területén a múlt század közepén végeztek ásatásokat, ekkor késő bronzkori - kora vaskori leletek is előkerültek, melyekből egy őskori erődített telep rajzolódott ki. A Bükkben több háromezer éves erődített települést tártak fel ezen kívül, ilyen például a Kelemen széke vagy Verepce-tető is. A Vár-hegyen a sánc tetejéhez közel várfalat építettek, mely valószínűleg az Árpád-kor idején épült a késő bronzkori sáncba. Mára csak maradványa figyelhető meg.

A látogatás után elindulunk lefelé a zöld ∆ jelzésen, majd 500 méter múlva a kereszteződésben balra a zöld sáv jelzésen folytatjuk az utat Felsőtárkány irányába. Újabb 500 méter megtételét követően elérjük a zöld Ω barlangjelzést (8,7 km), melyen balra kanyarodunk az Arnót-kői (Arnóc-kői) barlang felé.

Ezen a szakaszon is találkozhattok a 15 km-es sporttársakkal, akik jöhetnek szemben is, ugyanis ők kétféle módon folytathatjuk a túrát az ellenőrzőpont után, de Ti nem... :D

Arnót-kői sziklaodú
Arnót-kői sziklaodú

A ritkásan jelzett szakaszt szalaggal megerősítjük, így azt figyelve haladhatunk a különleges hangulatú ösvényen. 600 méter múlva jobbra letérünk az ösvényről, ahol megtekinthetjük az Arnót-kői (Arnóc-kői) sziklaodút (9,3 km). Túránk negyedik ellenőrzőpontján az ásatások alkalmával jégkori emlősök csontjait, agyagedény töredékeket és tűzhelymaradványt tártak fel. A sziklaodútól néhány méterre található az Arnót-kői barlang, ahol jégkori emberi csontokat is találtak az ásatáskor. Őseink egyik feltételezett élőhelyét megismerve, a régmúlton elmerengve visszatérünk az ösvényre, ahonnan a szalagot követve tovább haladunk az ösvényen. 300 méter múlva jobbra fordulunk és egy kb. 300 méteres lejtőn elérünk egy folyamatosan szélesedő ösvényt, melyen 1 km-t haladva visszacsatlakozunk a zöld sáv jelzéssel jelzett turistaútra (10,9 km).

Dolomitbánya feletti kilátóhely
Dolomitbánya feletti kilátóhely

A kereszteződésben jobbra felfelé folytatjuk a túrát, úgyis olyan keveset másztunk eddig felfelé. Útközben letérhetünk balra a Dolomitbánya feletti kilátóponthoz (11,2 km), ahol megcsodálhatjuk a kilátást a Tárkányi-medencére, a Délnyugati-Bükkre és a Kövek-vonulatára (Őr-kő, Pes-kő, Vörös-kő és a Tar-kő látható a kilátóhelyről).

A zöld sáv jelzést követve, fel-le kacskaringózva elérjük a Török út kereszteződését (12,2 km), ahol jobbra lefelé a piros sáv és zöld □ jelzéseken ismét elérjük a Várkúti Turistaházat (12,8 km). Másodjára már nem bent, hanem a ház mellett továbbhaladva a piros jelzésen a Nagy-Eged felé útközben találjuk az ötödik ellenőrzőpontot.

A Nagy-Eged hegyre hullámzó köves úton keresztül jutunk el, amely olykor végtelen hosszúnak, máskor hirtelen véget érőnek tűnik. Az árnyékot adó fákkal szegélyezett út, hangulatos szakaszokkal tűzdelt, melyet farakások tesznek még szebbé, habár az erdőben neszező állatok zajától egyébként is izgalmas. A kereszteződésben (16,9 km) a piros ∆ jelzést választjuk, melyen hamarosan felérünk a Nagy-Eged csúcsára a kilátóhoz (17,2 km), ahol a hatodik ellenőrző- és frissítőpontot találjuk. Sajnos a kilátó felújítás alatt áll, így nem mehetünk fel rá, de néhány métert tovább haladva a keresztnél gyönyörű kilátás nyílik Egerre, Felsőtárkányra és a környező hegyekre.

Nagy-Eged
Nagy-Eged

A Nagy-Eged hegy hazánk legmagasabban fekvő szőlőterülete. Szent István alapította egri püspökség területére költöző ciszterci szerzetesek hozták az első szőlőtőkéket magukkal, majd a tatárjárás után ide telepített vallonok is meghonosították a szőlőtermesztési és borkészítési ismereteiket. A hegy Szent Egyedről kapta a nevét, de Eged néven terjedt el. Az egriek körében még ma is él az a hiedelem, hogy egyszer kitör az "Eged vulkán", ami azonban csak egy legenda, hiszen nem vulkanikus eredetű, hanem mészkő hegyről van szó. A hegy csodálatos növény és állatvilága minden évszakban tartogat szépséget a túrázóknak. Az egyik különlegesség például, hogy tavasszal csak itt nyílik az Északi-középhegységben a pókbangó nevű orchidea.

A Nagy-Eged csúcsának látogatása után visszaindulunk a piros ∆ jelzésen, majd balra a piros O jelzésen folytatjuk tovább az utat. A következő kereszteződésben (18,6 km) balra a kék O jelzést választjuk és a Tiba-kút mellett elhaladva 200 méter múlva jobbra letérünk Felsőtárkány irányába a kék sáv jelzésre. A Bükki kék jelzést követve kellemesen hullámzó úton erdei és mezei szakaszokon áthaladva néhány kilométer múlva elérkezünk a kék és zöld sáv jelzések kereszteződéséhez (22,7 km), ahol a hetedik ellenőrző- és frissítőpontot találjuk. Ha szerencsénk van, őzikékkel, szarvasokkal is találkozhatunk ezen a szakaszon, hiszen szép számmal élnek errefelé.

Innen a Bükki kék jelzést tovább követve hangulatos erdei úton kanyargunk lefelé a faluba. A kerékpárutat elérve az Ifjúság utcán folytatjuk a túrát, majd 500 méter múlva megérkezünk a célhoz, a Felsőtárkányi-tóhoz (25,2 km).