Útvonalleírás

A Kárpát Túraközponttól elindulunk a Petőfi Sándor utcán a zöld sáv jelzésen. A jelzést követve hamarosan a Bükki kék jelzés is becsatlakozik, melyen jobbra fordulva folytatjuk az utat Eger irányába. A Bükki kék jelzést követve kellemesen hullámzó úton erdei és mezei szakaszokon áthaladva néhány kilométer múlva elérkezünk a kék és kék + jelzések kereszteződéséhez (3,6 km), ahol az első ellenőrzőpontot találjuk. Ha szerencsénk van, őzikékkel, szarvasokkal is találkozhatunk ezen a szakaszon, hiszen szép számmal élnek errefelé.

Néhány kilométert megtéve a kéken elérkezünk egy újabb kereszteződésig. Figyelem, ebben a kereszteződésben a 25 km-es táv más irányba halad! A kék O jelzésen 200 méter múlva a Tiba-kúthoz érkezünk, mely a Kis-Tiba-hegy aljában fekszik. A forrást a Magyarországi Kárpát Egyesület Egri Bükk Szakosztálya foglalta 1902-ben, nevét Tiba Istvánról, Egert a törököktől visszafoglaló kapitányról kapta. A kiszáradt forrás után jobbra felfelé a piros O jelzésen folytatjuk az utat a piros háromszög kereszteződéséig. Innen a piros háromszög jelzésen keresztül megérkezünk a Nagy-Eged csúcsára (7,1 km), második ellenőrzőpontunkra.

A Nagy-Eged hegy hazánk legmagasabban fekvő szőlőterülete. Szent István alapította egri püspökség területére költöző ciszterci szerzetesek hozták az első szőlőtőkéket magukkal, majd a tatárjárás után ide telepített vallonok is meghonosították a szőlőtermesztési és borkészítési ismereteiket. A hegy Szent Egyedről kapta a nevét, de Eged néven terjedt el. Az egriek körében még ma is él az a hiedelem, hogy egyszer kitör az "Eged vulkán", ami azonban csak egy legenda, hiszen nem vulkanikus eredetű, hanem mészkő hegyről van szó. A hegy csodálatos növény és állatvilága minden évszakban tartogat szépséget a túrázóknak.

A kilátó sajnos nem látogatható, ezért kicsit tovább haladva, a keresztnél csodálhatjuk meg a kilátást Egerre, a Bükkre és a Mátrára. Ha megszereztük az igazolást az ellenőrzőponton és kigyönyörködtük magunkat, visszafordulunk a piros háromszög jelzésen a piros sáv kereszteződésig, majd folytatjuk az utat Várkút irányába. A hullámzó, köves út minden évszakban más gyönyörűséget tartogat, amin keresztül harmadik ellenőrzőpontunkra, a Vár-hegy tövében található Várkútra (11,5 km) érkezünk, mely a Kánya patak legmagasabban eredő forrása. Az ellenőrzőpont az esőbeállóban található.

Mitől érdekes a Vár-hegy? A tetejét kettős csúcsú sánc veszi körül. A nagy kiterjedésű őskori földvár területén a múlt század közepén végeztek ásatásokat, ekkor késő bronzkori - kora vaskori leletek is előkerültek, melyekből egy őskori erődített telep rajzolódott ki. A Bükkben több háromezer éves erődített települést tártak fel ezen kívül, ilyen például a Kelemen széke vagy Verepce-tető is. A Vár-hegyen a sánc tetejéhez közel várfalat építettek, mely valószínűleg az Árpád-kor idején épült a késő bronzkori sáncba. Mára csak a maradványa figyelhető meg.

Az ellenőrzőpont után a Várhegyi tanösvényen haladva követjük a zöld sáv és a kék / jelzést Felsőtárkány irányába. Kanyargós, köves lejtőn hamarosan megérkezünk a negyedik ellenőrzőpontunkhoz, a Dolomitbánya feletti kilátóhelyhez (13,3 km), ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Délnyugati-Bükkre, a Tárkányi-medencére és a Kövek vonulatára.

Követjük tovább a zöld sáv jelzést (egy darabig még a tanösvénnyel párhuzamosan halad). Nemsokára elérkezünk a Bükki kék és a zöld jelzések kereszteződéséhez, ahol a zöld sáv jelzésen a túránk elejéről már ismert szakaszon haladunk a célba, a Kárpát Túraközponthoz (15,7).