Eger Csillaga 60 

regisztráció: 6:15 órától
rajt: 6:30-7:30 óra
táv: 57,13 km
szint: 2400 m+
szintidő: 14 óra

Útvonal: 

Felsőtárkány, tópart - Szikla-forrás - Kő-közi tanösvény - Barát-réti tanösvény - Varróház - Pes-kő-völgy - Őr-kő - Cserepes-kő - Virágos-sár - Tar-kő - Három-kő - Török-út - Tamás-kút - Bükki kék - Derecske-lápa - Hór-völgy - Ódorvár - Tábor-hegy - Török út - Novaji kunyhó - Síkfőkút - Vár-hegy - Felső-Kuklya nyereg - Dolomitbánya feletti kilátóhely - Nagy-Herc-föld - Vár-hegyi tanösvény - Felsőtárkány, tópart

Nehéz túra, felkészült túrázóknak, terepfutóknak ajánlott! 

Rajt/cél: Felsőtárkány, tópart

Ellenőrzőpontok:

  • 3,8 km P+/Z kereszteződés
  • 13,6 km Őr-kő
  • 19,2 km Tar-kő
  • 20,9 km Három-kő
  • 28,6 km Tamás kúti turistaház
  • 39,5 km Ódorvár
  • 49 km Síkfőkút
  • 51,5 km Várkút
  • 52,3 km Vár-hegy

Frissítés a nevezéskor rajtcsomagban igényelhető (normál, vegetáriánus, vegán, glutén-, laktózmentes, egyéb ételérzékeny), ezen kívül az útvonalon nem lesznek frissítőpontok! 

Frissítőcsomag: gyümölcslé, kóla, 1 müzli szelet, 2 db alma, 1 csomag ropi, 1 csomag mogyi, 2 szelet csoki + a célban pizzaszelet

Egyéb vízvételi lehetőség: Pes-kő forrás (12 km), Tamás-kút (28,5 km), Pazsag kút, Zsilibes forrás (39 km), Síkfőkúton közkút (49 km), Várkút forrás (51,5 km)

Büfé, étterem: Síkfőkút, Várkúti Turistaház

A távon elektronikus időmérés történik, az ellenőrzőpontokon hagyományos módon aláírással/pecséttel igazoljuk az áthaladást. 

A távok kötelező útvonalán bárhol kijelölhetünk titkos ellenőrzőpontokat, melynek helyét előre nem adjunk meg. Titkos ellenőrzőpont lehet pecsételő személy és/vagy jól látható helyre kihelyezett zsírkréta/matrica/szúróbélyegző/kód. 

Útvonalleírás

A Felsőtárkányi-tótól elindulunk a sárga sáv és kék / tanösvény jelzésen a Szikla-forrás felé, amely a Kő-közi tanösvény első állomása. A karsztforrásban a Lök-völgy búvópatakja jut felszínre, a forrás állandó friss vizében ritka moszatok, csigafajták élnek, de szívesen választja szaporodóhelyéül a foltos szalamandra is. A tanösvényen fordított irányban haladunk, így elsőként megcsodálhatjuk a Kő-közt, vagy más néven a Barát-szurdokot, mely kétszázmillió éves és hazánk egyik leglátványosabb mészkőszurdoka. A Kő-köz keleti végéhez érve tovább folytatjuk az utat egyenesen a sárga és kék/ jelzésen a Barát-réti tanösvényen.

Áthaladva a Barát-réten elhaladunk az 1332-ben alapított, majd az enyészeté lett karthauzi kolostorrom mellett. Ne lepődjünk meg, ha nem találunk épületmaradványra utaló nyomokat - amikor először erre jártam, én is kerestem -, de az 1930-ban történt feltárás után a romokat konzerválás céljából visszatemették, egy kereszt jelzi az egykori kolostor helyét.

A kereszteződésben balra haladunk felfelé a piros + jelzésen a Bujdosó-kő irányába. A magas, meredek sziklafalak elbűvölő látványt nyújtanak az erdőben megbújva, melyek között egészen aprónak érezhetjük magunkat. A völgyben felfelé haladva gyertyános tölgyes mellett vezet az utunk. A Barát-réti tanösvénynek itt vége szakad, a piros + jelzésen kaptassunk felfelé tovább egészen a zöld turistajelzés kereszteződéséig, ahol az első ellenőrzőpontot találjuk (3,8 km). A pecsételést követően haladjunk előre a piros + jelzésen, majd egy kalandos lejtőn leereszkedve a Varróház - Egres-völgy kisvasúti megállóhelynél találjuk magunkat. Itt egy éles kanyarral jobbra fordulva a piros sáv jelzésen folytatjuk tovább az utat.

Az itt található vadaskertben élő muflonok és dámszarvasok szívesen barátkoznak a túrázókkal, és pózolnak egy-egy fotó erejéig. Miközben baktatunk a Hideg-kúti völgyben, majd a Pes-kő völgyben, a hosszú, folyamatosan emelkedő, kanyargós út során jusson eszünkbe, hogy a szép kilátás kárpótol majd mindenért.

Hamarosan megérkezünk a Pes-kő házhoz, amely az egyesületünk gondozásában lévő, egész évben nyitva tartó szálláshely, ahová szeretettel várjuk a túrázókat. A Pes-kő forrásból (12 km) vizet vételezhetünk, majd folytassuk tovább az utat a piros jelzést követve. A forrás után figyelmesen haladjunk, a korábban kidőlt fák miatt a piros sáv jelzésen új ösvény lett kijárva. Miután tudatosult bennünk, hogy valóban "oda fel" kell menni, egy szuszra másszuk meg a következő másfél kilométert az Őr-kőig (13,6 km). Az Őr-kő réten táblajelzi az Őr-kő csúcsra vezető kék jelzés irányát. A csúcson megkeressük a szikla oldalára festett Bükk szirtjei kódot (betű és szám), mely a második pont ellenőrzéséül szolgáló kód.

A páratlan kilátástól feltöltődve ereszkedjünk le a kék jelzésen az Őr-kő rétig, majd folytassuk az utat a kék jelzésen Cserepes-kő irányába. A következő hullámzó szakaszon a kilométereket az OKT útvonalán tesszük meg. A Cserepes-kői-barlang mellett elhaladva a sziklás hegyoldalban vezet az utunk, ahol figyelmesen haladjunk a különösen szép látványt nyújtó fehér képződmények között. A völgybe érve rövid pihenő után nemsokára ismét felfelé folytatódik az út az Őserdő mellett a Kis-Virágos-hegy tetejéig. Az Őserdő a BNP erdőrezervátuma, emberi beavatkozástól mentes, fokozottan védett terület. Mellette haladva különleges érzése támad az embernek, közvetlen közelről figyelhetjük meg a természet erejét, vadságát, szabadságát. Útközben a hegyoldalban futó ösvényen haladva különösen szép látványban lesz részünk. Kisvártatva elérjük Tar-kőt, a harmadik ellenőrzőpontunkat (19,2 km). Itt megkeressük a csúcsoszlopot, melyen található a Bükk 900-as csúcsai pecsét. Tar-kő a nyolcadik legmagasabb hegy a Bükkben, az Őr-kőhöz hasonlóan a kövek vonulatának talán legismertebb része, nevezik a "Bükk homlokának" is. Gyönyörű kilátás nyílik innen minden évszakban a Déli-Bükkre és a Mátrára, jól látható Kékes és Galya-tető is. 

A pecsét megszerzése után néhány száz métert megtéve a kéken a kereszteződésben a zöld ∆ jelzést választva Három-kőre (20,9 km) érkezünk, amely a kövek vonulatának záró tagja. Megtekinthető innen is a Bükk déli része és visszaintegethetünk Tar-kőre. Túránk negyedik ellenőrzőpontján a csúcsoszlopon lévő Bükk 900 csúcsai pecséttel igazoljuk az áthaladást. Az igazolást megszerezve tovább haladunk a zöld ∆ jelzésen, a következő kereszteződésben térjünk le jobbra a zöld sáv jelzésre, a Török útra. A Kis-kő-hegy nyergén keresztül nagyon szép szakaszon vezet az utunk. A Török utat követjük egészen a Tamás-kúti tanösvény kék/ jelzéséig, amelyen jobbra leereszkedünk a Tamás-kúti Turistaházhoz (28,6 km). Az ötödik ellenőrzőpont a ház udvarán található. A Tamás-kúti turistaház egyesületünk gondozásában lévő, egész évben nyitva tartó szálláshely, ahová szeretettel várjuk a Bükk szívében túrázni, kikapcsolódni vágyókat. Friss forrásvizet a turistaház mellett található Tamás-kútjából tölthetünk.

A pecsételést követően a turistaház mellett folytatjuk tovább az utat a Bükki kéken, a Pazsag-házig aszfaltos szakaszon haladunk, melyet egy-két helyen vadszeder bokrok szegélyeznek. Az erdei gyümölcs frissítő után ismét az erdőbe érünk, a Derecske-lápa zárt, sokszor sáros szakaszának különleges hangulata elkísér a Hór-völgyig. Itt a kék jelzést elhagyva jobbra a piros turistaúton folytatjuk az utunkat. A Hór-völgy az ország leghosszabb völgye, amelyet mi magunk is érzékelünk a végtelennek tűnő út folyamán. A piros jelzésről rátérünk a kék + jelzésre, majd egy kilométer után felkapaszkodunk a kék L jelzésen Ódorvárra (39,5 km), a hatodik ellenőrzőpontra. A rövid, de annál meredekebb szakasz alatt elmerenghetünk eleink építkezési szokásain, miszerint jó magasra építették a várakat. Ódor vár közelében számos barlang található - neve is innen ered, odorjas, vagyis barlangos terület - sokszor találkozhatunk itt táborozó barlangászokkal. Az egykori várról kevés információ maradt fent. Útközben találjuk a Zsilibes-forrást, amely hűsítő vizével az egyik legkellemesebb frissítő. Az ellenőrzéshez felírjük a szikla oldalán található Bükk szirtjei kódot (betű és szám).

A piros L jelzésen bokrokkal benőtt, kalandos szakaszon át leereszkedünk a Völgyfő-házig, ahol a kereszteződésben balra a zöld jelzést választjuk. A Völgyfő-ház előtt kis kitérővel található a Szent Erzsébet-forrás. A Török úton haladunk előre a Tárkányi-orom irányába, majd a négyes útkereszteződést elérve balra lefelé választjuk a piros + kereszt jelzést. Igen, sokkal egyszerűbb lenne néhány száz métert tovább haladni és egyszerűen besétálni Várkútra, de az nem az Eger Csillaga lenne. :D A hangulatos erdei úton leereszkedünk Síkfőkútig (49 km). A piros + jelzésről leérve a hotellel találjuk szembe magunkat, balra látható a tó. Jobbra fordulva haladjunk tovább, a hetedik ellenőrzőpontot, egy szúróbélyegzőt a parkolónál találjuk. Az igazolás után tovább indulunk egyenesen és a zöld jelzést követve és felkaptatunk Várkútra (51,5 km), mely a Kánya patak legmagasabban eredő forrása. Útközben elhaladunk az Attila-forrás mellett is, ahonnan vizet vételezhetünk. A nyolcadik ellenőrzőpontot a Várkúti Turistaházban találjuk.

A Turistaházból kilépve jobbra indulunk a piros, majd piros ∆ jelzésen és a Vár-hegyi tanösvényen találjuk magunkat. A piros jelzésen felfelé baktatva megcsodáljuk az erdő szépségét, izgalommal figyelünk a lábunk elé, nehogy visszacsússzunk a meredek emelkedőn. Gyökérről gyökérre lépve és nagyobb ágakba kapaszkodva, lábujjainkkal is fogódzkodva felérünk a Vár-hegyre (52,3 km). Elmélázunk egy pillanatra, miközben megszerezzük az igazolást a szúróbélyegzővel a kilencedik ellenőrzőponton, hogy milyen jó is volt 130 méter szintemelkedést leküzdeni 800 méter alatt. Az igazolás megszerzése után kicsit mehetünk fentebb is körülnézni a Vár-hegyen. 
Mitől érdekes a Vár-hegy? A tetejét kettős csúcsú sánc veszi körül. A nagy kiterjedésű őskori földvár területén a múlt század közepén végeztek ásatásokat, ekkor késő bronzkori - kora vaskori leletek is előkerültek, melyekből egy őskori erődített telep rajzolódott ki. A Bükkben több háromezer éves erődített települést tártak fel ezen kívül, ilyen például a Kelemen széke vagy Verepce-tető is. A Vár-hegyen a sánc tetejéhez közel várfalat építettek, mely valószínűleg az Árpád-kor idején épült a késő bronzkori sáncba. Mára már sajnos csak a maradványa figyelhető meg. 


A látogatás után elindulunk lefelé a zöld ∆ jelzésen, majd 500 méter múlva a kereszteződésben balra a zöld sáv jelzésen folytatjuk az utat Felsőtárkány irányába. Hamarosan elérjük zöld és kék turistajelzések kereszteződését és jobbra rátérünk a kék sáv jelzésre. A Bükki kék jelzést követve kellemesen hullámzó, hangulatos erdei úton kanyargunk lefelé a faluba. A kerékpárutat elérve jobbra fordulunk az aszfaltúron a piros+ jelzésen, néhány száz méter múlva pedig balra rátérünk a tóhoz vezető tanösvényre, melyen keresztül megérkezünk a célhoz, a Felsőtárkányi-tóhoz (57,2 km).