Eger Csillaga 60 

rajt: 6:00-7:00 óra
táv: 60,65 km
szint: 2098 m+
szintidő: 16 óra


Útvonal: 

Felsőtárkány, tópart - Vár-hegyi tanösvény - Vasbánya-nyereg - Novaji kunyhó - Cseres-tető - Attila-kút - Várkút - Vár-hegy - Felső-kuklya-nyereg - Arnót-kői barlang - Dolomitbánya kilátóhely - Várkút - Nagy-Eged - Kis-Tiba-hegy - Bükki kék - Keringő út - Kárpát Túraközpont - Jubileumi körtúra - Hosszú-lápa - Korozs-kő - Les-rét - Leshely-gödre - Szarvaskői vár - Malom-hegy - Homonna-tisztás - Galya-nyereg - Bél-kő - Galya-tető - Hosszú-lápa orom - Varróház mh. - Felsőtárkány, tópart

Nehéz túra, felkészült túrázóknak, terepfutóknak ajánlott! Az Ötpróba versenysorozatban pontgyűjtő forduló túra sportágban.  

Rajt/cél: Felsőtárkány, tópart

Ellenőrzőpontok:

1. ep. Cseres-tető 4,7 km

2. ep. Várkúti Turistaház 7,1 km

3. ep. Vár-hegy 7,9 km

4. ep. Arnót-kői sziklaodú 9,3 km

5. ep. Várkúti Turistaház 12,8 km

6. ep. Nagy-Eged 17,2 km

7. ep. Kárpát Túraközpont 24,2 km

8. ep. Les-ház 34,8 km

9. ep. Szarvaskői vár 38,2 km

10. ep. Bél-kő 48,9 km

Frissítés:

  • Várkúti Turistaház
  • Nagy-Eged
  • Kárpát Túraközpont
  • Les-ház
  • Bél-kő
  • Célban grill party

Egyéb vízvételi lehetőség: Attila-kút, Vár-kút, Felsőtárkány, Szarvaskő

Büfé, bolt, kocsma: Várkúti Turistaház, Felsőtárkány, Szarvaskő

A távon elektronikus időmérés történik, az ellenőrzőpontokon hagyományos módon aláírással/pecséttel igazoljuk az áthaladást. 

A távok kötelező útvonalán bárhol kijelölhetünk titkos ellenőrzőpontokat, melynek helyét előre nem adjunk meg. Titkos ellenőrzőpont lehet pecsételő személy és/vagy jól látható helyre kihelyezett zsírkréta/matrica/szúróbélyegző/kód. 

Útvonalleírás

A Felsőtárkányi-tótól elindulunk a sárga sáv és kék / tanösvény jelzésen a szabadtéri színpad felé, a Vár-hegyi tanösvény irányába, melynek kiindulópontja a volt ifjúsági tábor (jelenleg Imókő Üdülő). A jelzést balra követve hamarosan a kék T jelzés is becsatlakozik, tovább haladva nemsokára kiérünk az erdőből az aszfaltútra (0,6 km), ahol balra fordulva követjük a piros + és a tanösvény jelzéseket a táborig. A kerítés mentén haladva a piros + jelzésen túrázunk tovább.

Fordítva csatlakozunk a tanösvényre, melynek okáról elábrándozunk a Kőbánya-lápa meredek emelkedőjén. A hosszú-hosszú két kilométeres emelkedőn felfelé kaptatva megérezhetjük, hogy milyen kicsi az ember és mennyire hatalmasak a fák, majd hangulatos tündérvilágba érkezve kellemes lejtőn érjük egy a Novaji kunyhónál lévő kereszteződést (4,1 km). A sárga sáv jelzést követjük jobbra, melyen felkapaszkodva hamarosan jobbra letérünk és a szalagot követve megérkezünk Cseres-tetőre (4,7 km). Az első ellenőrzőpontunkon csodálatos kilátás tárul elénk. Térjetek vissza ide egyedül is, hiszen úgy az igazi, ha magatokba szívhatjátok az erdő csendjét és a hegyek csodáját!

Cseres-tető
Cseres-tető

Az ellenőrzés után követjük tovább a szalagot egy kacskaringós hegyi ösvényen lefelé. A tűlevélszőnyegen haladva hamarosan az Attila forráshoz érkezünk. Innen a zöld négyzet jelzésen kapaszkodunk fel Várkútig. Útközben találkozhatunk a sárga T jelzéssel, amely a Forrástúra tanösvény jelzése, ennek egy részét érinti a túránk. Az alig több mint egy kilométeres, de annál meredekebb szakasz után megérkezünk a Vár-kút forráshoz, ahonnan már csak néhány tíz méter választ el a Várkúti Turistaház ellenőrző- és frissítőponttól (7,1 km).

A második ellenőrzőpont után a Turistaházból kilépve jobbra indulunk a piros, majd piros ∆ jelzésen és ismét a Vár-hegyi tanösvényen találjuk magunkat. A piros ∆ jelzésen felfelé baktatva megcsodáljuk az erdő szépségét, izgalommal figyelünk a lábunk elé, nehogy visszacsússzunk a meredek emelkedőn. Gyökérről gyökérre lépve és nagyobb ágakba kapaszkodva, lábujjainkkal is fogódzkodva felérünk a Vár-hegyre (7,9 km). Elmélázunk egy pillanatra, miközben megszerezzük az igazolást a harmadik ellenőrzőponton, hogy milyen jó is volt 130 méter szintemelkedést leküzdeni 800 méter alatt. Az igazolás megszerzése után kicsit mehetünk fentebb is körülnézni a Vár-hegyen.

Mitől érdekes a Vár-hegy? A tetejét kettős csúcsú sánc veszi körül. A nagy kiterjedésű őskori földvár területén a múlt század közepén végeztek ásatásokat, ekkor késő bronzkori - kora vaskori leletek is előkerültek, melyekből egy őskori erődített telep rajzolódott ki. A Bükkben több háromezer éves erődített települést tártak fel ezen kívül, ilyen például a Kelemen széke vagy Verepce-tető is. A Vár-hegyen a sánc tetejéhez közel várfalat építettek, mely valószínűleg az Árpád-kor idején épült a késő bronzkori sáncba. Mára csak maradványa figyelhető meg.

A látogatás után elindulunk lefelé a zöld ∆ jelzésen, majd 500 méter múlva a kereszteződésben balra a zöld sáv jelzésen folytatjuk az utat Felsőtárkány irányába. Újabb 500 méter megtételét követően elérjük a zöld Ω barlangjelzést (8,7 km), melyen balra kanyarodunk az Arnót-kői (Arnóc-kői) barlang felé.

Arnót-kői sziklaodú
Arnót-kői sziklaodú

A ritkásan jelzett szakaszt szalaggal megerősítjük, így azt figyelve haladhatunk a különleges hangulatú ösvényen. 600 méter múlva jobbra letérünk az ösvényről, ahol megtekinthetjük az Arnót-kői (Arnóc-kői) sziklaodút (9,3 km). Túránk negyedik ellenőrzőpontján az ásatások alkalmával jégkori emlősök csontjait, agyagedény töredékeket és tűzhelymaradványt tártak fel. A sziklaodútól néhány méterre található az Arnót-kői barlang, ahol jégkori emberi csontokat is találtak az ásatáskor. Őseink egyik feltételezett élőhelyét megismerve, a régmúlton elmerengve visszatérünk az ösvényre, ahonnan a szalagot követve tovább haladunk az ösvényen. 300 méter múlva jobbra fordulunk és egy kb. 300 méteres lejtőn elérünk egy folyamatosan szélesedő ösvényt, melyen 1 km-t haladva visszacsatlakozunk a zöld sáv jelzéssel jelzett turistaútra (10,9 km).

A kereszteződésben jobbra felfelé folytatjuk a túrát, úgyis olyan keveset másztunk eddig felfelé. Útközben letérhetünk balra a Dolomitbánya feletti kilátóponthoz (11,2 km), ahol megcsodálhatjuk a kilátást a Tárkányi-medencére, a Délnyugati-Bükkre és a Kövek-vonulatára (Őr-kő, Pes-kő, Vörös-kő és a Tar-kő látható a kilátóhelyről).

A zöld sáv jelzést követve, fel-le kacskaringózva elérjük a Török út kereszteződését (12,2 km), ahol jobbra lefelé a piros sáv és zöld □ jelzéseken ismét elérjük a Várkúti Turistaházat (12,8 km). Másodjára már nem bent, hanem a ház mellett továbbhaladva a piros jelzésen a Nagy-Eged felé útközben találjuk az ötödik ellenőrzőpontot.

A Nagy-Eged hegyre hullámzó köves úton keresztül jutunk el, amely olykor végtelen hosszúnak, máskor hirtelen véget érőnek tűnik. Az árnyékot adó fákkal szegélyezett út, hangulatos szakaszokkal tűzdelt, melyet farakások tesznek még szebbé, habár az erdőben neszező állatok zajától egyébként is izgalmas. A kereszteződésben (16,9 km) a piros ∆ jelzést választjuk, melyen hamarosan felérünk a Nagy-Eged csúcsára a kilátóhoz (17,2 km), ahol a hatodik ellenőrző- és frissítőpontot találjuk. Sajnos a kilátó felújítás alatt áll, így nem mehetünk fel rá, de néhány métert tovább haladva a keresztnél gyönyörű kilátás nyílik Egerre, Felsőtárkányra és a környező hegyekre.

Nagy-Eged
Nagy-Eged

A Nagy-Eged hegy hazánk legmagasabban fekvő szőlőterülete. Szent István alapította egri püspökség területére költöző ciszterci szerzetesek hozták az első szőlőtőkéket magukkal, majd a tatárjárás után ide telepített vallonok is meghonosították a szőlőtermesztési és borkészítési ismereteiket. A hegy Szent Egyedről kapta a nevét, de Eged néven terjedt el. Az egriek körében még ma is él az a hiedelem, hogy egyszer kitör az "Eged vulkán", ami azonban csak egy legenda, hiszen nem vulkanikus eredetű, hanem mészkő hegyről van szó. A hegy csodálatos növény és állatvilága minden évszakban tartogat szépséget a túrázóknak. Az egyik különlegesség például, hogy tavasszal csak itt nyílik az Északi-középhegységben a pókbangó nevű orchidea.

A Nagy-Eged csúcsának látogatása után visszaindulunk a piros ∆ jelzésen, majd balra a piros O jelzésen folytatjuk tovább az utat. A következő kereszteződésben (18,6 km) balra a kék O jelzést választjuk és a Tiba-kút mellett elhaladva 200 méter múlva jobbra letérünk Felsőtárkány irányába a kék sáv jelzésre. A Bükki kék jelzést követve kellemesen hullámzó úton erdei és mezei szakaszokon áthaladva néhány kilométer múlva elérkezünk a kék és zöld sáv jelzések kereszteződéséhez (22,7 km), ahol a rövid távok ellenőrzőpontját találjuk. A 60 km-es táv számára itt nincs ellenőrzés, hiszen a zöldön tovább haladva hamarosan a faluba érkezünk, ahol a jelzés mentén nemsokára elérjük a Fő utcát és a Kárpát Túraközpontot (24,2 km), egyesületünk túratörténeti kiállításként is működő házát. A hetedik ellenőrző- és frissítőponton érdemes megtekinteni a kiállítást, majd feltöltődve folytatjuk az utat a zöld jelzésen a faluban kanyarogva.

A falu határában hamarosan csatlakozik a zöld mellé a sárga jelzés, mely a Jubileumi körtúra útvonala, jó ideig együtt is halad a két jelzés. 1992-ben a bükki szervezett természetjárás 100. évfordulójának tiszteletére elnevezett Jubileumi körtúra Felsőtárkányból induló és ide érkező, négy korábbi sárga jelzés összekapcsolásából álló 71 km-es túraútvonal. A körtúra egyik szakaszán kanyarogva a hullámzó út mentén hatalmas fák között átszűrődő napsugarak táncát figyelve haladunk előre. A településről kiérve az eddigi kellemes lejtős szakasz ismét emelkedőre vált. Hamarosan megkönnyebbülve magunk mögött hagyjuk az emelkedőt, de nemsokára azt érezzük, hogy megáll az idő, fogy az út a talpunk alatt, de sosem ér véget. Kisvártatva elérjük a sárga és a zöld jelzések kereszteződését (27,1 km), ahol a sárga jelzésen haladunk tovább. A nagyon hosszúnak tűnő, fel-le hullámzó út során gondoljunk arra, hogy hamarosan ismét csodálatos látvány tárul elénk. Két kilométer után újabb kereszteződéshez (29,4 km) érünk, ahol elhagyjuk a sárga jelzést és letérünk balra a piros + jelzésre.

Innen nemsokára lejtőn folytathatjuk az utunkat, az újabb kanyargós szakaszon a Mész-völgyet érintve haladunk. A Mész-völgy korábban a legszebb bükki szurdokok közé tartozott, de a mészkőbánya a nagy részét megsemmisítette. Utunk során érintjük a Mész-völgyi patakot is. A Korozs-kő után érjük el a piros sáv és piros + kereszteződését (32 km), ahol balra, Szarvaskő irányába rátérünk a piros sáv jelzésre.

A piros jelzést követve lejtős szakaszon érkezünk meg a Les-rétre. A kellemes hangulatot árasztó hegyi réten találjuk az 1930-as években épült Les-házat (34,8 km), mely egyesületünk gondozásában lévő kedves, kis szálláshely. A nyolcadik ellenőrző- és frissítőponton finom levessel várnak. Jól jön az energiapótlás, hiszen hamarosan következik túránk egyik legnehezebb szakasza.

A Les-ház után 300 méterre találjuk a piros sáv és piros □ kereszteződését, ahol a piros □ jelzésen haladunk tovább Szarvaskő felé. A településre érve rátérünk a kék sáv jelzésre, mely az OKT útvonala. A faluban áthaladunk az Eger-patak felett, mely a leghosszabb vízfolyás Egerben és környékén, 68 km-t tesz meg a Tiszáig. A kék L jelzésen felkaptatunk a Szarvaskői várba (38,2 km). Nem véletlenül választottuk túránk kilencedik ellenőrzőpontjának ezt a helyet, hiszen maga a település is páratlan szépségű, kedves hegyi falu, a várromból való kilátás, pedig kárpótól minden korábbi emelkedőért.

Szarvaskői kilátás (fotó: Dugonics Péter)
Szarvaskői kilátás (fotó: Dugonics Péter)

A Szarvaskői várat a tatárjárás után építtette az egri püspökség IV. Béla hozzájárulásával. Eredetileg a tatárok újabb betörése elleni védelmi funkciót ellátó várak közé tartozott, majd később fontos szerepet töltött be Eger várának 1552-es ostrománál. A török uralom idején nagyon leromlott az állapota. Az 1700-as évek elején ismét az egri püspökség fennhatósága alá került, utolsó lakója Telekessy István egri püspök volt, aki önkéntes száműzetésbe vonult vissza ide a császáriak elől II. Rákóczi Ferenc támogatásáért. Halála után a vár állapota romlani kezdett, megmaradt köveit iskolák, templomok építéséhez használták. Nevének eredetéhez az a legenda fűződik, miszerint a vadászok egy szarvast üldöztek, aki a sziklára menekült és onnan a mélybe vetette magát, így nevezték el a sziklát Szarvaskőnek, melyre később a vár is épült. A települést eleinte Szarvaskő-aljaként emlegették, mely Szarvaskőre rövidült.

A szarvaskői kitérő után visszafordulunk, majd azon az úton, melyen bejöttünk, visszamegyünk a zöld jelzés elágazásáig (39,2 km). Innen a zöldön folytatjuk az utat. Túránk egyik legnehezebb szakasza következik, hiszen nemcsak hosszú és monoton, de végig emelkedik is és hosszú-hosszú ideig nem igazán történik semmi érdekes az úton. Esetleg számolhatjuk a fákat, vagy a kanyarokat, talán az enyhíti a több száz szint begyűjtése okozta fájdalmunkat. A Galya-nyeregre érve végre történik valami érdekes, bejön a sárga jelzés a zöld mellé. Hamarosan elérkezünk a sárga ∆ jelzésig, amelyen megközelítjük a Bél-kő nyakat. A frissítőpontot lent, a tizedik ellenőrzőpontot azonban fent a Bél-kő csúcsán (48,9 km) találjátok. A Bél-kőre felérve máris elfeledjük a túra mind a kétezer szintjét. Páratlan látvány tárul elénk, mely egyben szomorú tanúsága is az emberi kéz pusztításának, hiszen a Bél-kő hegy száz évig szolgáltatta a környékbeli cementgyártás alapanyagát. Mára védett természetvédelmi terület, a "Kövek" vonulatának indító tagja, különleges sziklai faunája van, mellyel legközelebb a Balkán-félsziget hegyein találkozhatunk.

Bél-kő (fotó: Dugonics Péter)
Bél-kő (fotó: Dugonics Péter)

Miután kigyönyörködtük magunkat a látványban és az utolsó frissítőponton feltöltődtünk egy kicsit, megerősödve indulunk neki az utolsó tíz kilométernek. Visszafordulunk a sárga ∆ jelzésen, majd a zöld és sárga jelzésen visszamegyünk a zöld és sárga jelzések kereszteződéséig (50,3 km). Innen a sárga jelzésen folytatjuk az utat lefelé. Útközben a Galya-nyeregen végig haladva csodaszép látványban lesz részük azoknak, akik még világosban érnek ide. A jelzést követjük a sárga és piros + elágazóig (55,2 km), ahol ma már jártunk egyszer, de most balra folytatjuk az utunkat a piros + jelzésen Felsőtárkány irányába. A piros + jelzésen leereszkedünk egészen a Varróházig (58,6 km), ahonnan a piros jelzést követve a műúton jutunk el a faluba, az utca végén egyenesen a célhoz, a Felsőtárkányi-tóhoz (60,6 km) érkezünk meg.