Eger Csillaga 20

regisztráció: 8:15 órától
rajt: 8:30-10:00 óra
táv: 17,35 km
szint: 700 m+
szintidő: 6 óra


Útvonal: 

Felsőtárkány, tópart - Nagy-Herc-föld - Kis-Oltár - Tiba-kút - Nagy-Eged - Bikk-bérc - Vár-kút - Felső-Kuklya-nyereg - Vár-hegyi tanösvény - Felsőtárkány, tópart

Közepesen nehéz túra, felkészült túrázóknak, terepfutóknak ajánlott! 

Rajt/cél: Felsőtárkány, tópart

Ellenőrzőpontok:

  • 4,7 km Miklós-völgy (K és K+ kereszteződés)
  • 8,2 km Nagy-Eged
  • 12,6 km Várkúti Turistaház
  • 14,2 km Dolomitbánya feletti kilátóhely

Frissítés a nevezéskor rajtcsomagban igényelhető (normál, vegetáriánus, vegán, glutén-, laktózmentes, egyéb ételérzékeny), ezen kívül az útvonalon nem lesznek frissítőpontok! 

Frissítőcsomag: gyümölcslé, 1 müzli szelet, 1 db alma, 1 csomag ropi, 1 szelet csoki 

Egyéb vízvételi lehetőség, büfé: Várkút forrás és Várkúti Turistaház (12,6 km)

A távon elektronikus időmérés történik, az ellenőrzőpontokon hagyományos módon aláírással/pecséttel igazoljuk az áthaladást.

A távok kötelező útvonalán bárhol kijelölhetünk titkos ellenőrzőpontokat, melynek helyét előre nem adjunk meg. Titkos ellenőrzőpont lehet pecsételő személy és/vagy jól látható helyre kihelyezett zsírkréta/matrica/szúróbélyegző.

Útvonalleírás

A Felsőtárkányi-tótól elindulunk a sárga sáv és kék / tanösvény jelzésen a szabadtéri színpad felé, a Bükki kék jelzés irányába. A jelzést balra követve hamarosan a kék T jelzés is becsatlakozik, ezen tovább haladva nemsokára kiérünk az erdőből az aszfaltútra (0,6 km), ahol jobbra lefelé ráfordulunk a piros + jelzésre. Hamarosan elérjük a kerékpárutat, ahol becsatlakozik a kék sáv jelzés, ezen balra haladunk tovább. A Bükki kék jelzést követve kellemesen hullámzó úton erdei és mezei szakaszokon áthaladva néhány kilométer múlva elérkezünk a kék és kék + jelzések kereszteződéséhez (4,7 km), ahol az első ellenőrzőpontot találjuk. Ha szerencsénk van, őzikékkel, szarvasokkal is találkozhatunk ezen a szakaszon, hiszen szép számmal élnek errefelé.

Néhány kilométert megtéve elérkezünk egy újabb kereszteződésig, ahol a kék O jelzésen 200 méter múlva a Tiba-kúthoz érkezünk, mely a Kis-Tiba-hegy aljában fekszik. A forrást a Magyarországi Kárpát Egyesület Egri Bükk Szakosztálya foglalta 1902-ben, nevét Tiba Istvánról, Egert a törököktől visszafoglaló kapitányról kapta. A kiszáradt forrás után jobbra felfelé a piros O jelzésen folytatjuk az utat a piros háromszög kereszteződéséig. Innen a piros háromszög jelzésen keresztül megérkezünk a Nagy-Eged csúcsára (8,2 km), második ellenőrzőpontunkra.

A Nagy-Eged hegy hazánk legmagasabban fekvő szőlőterülete. Szent István alapította egri püspökség területére költöző ciszterci szerzetesek hozták az első szőlőtőkéket magukkal, majd a tatárjárás után ide telepített vallonok is meghonosították a szőlőtermesztési és borkészítési ismereteiket. A hegy Szent Egyedről kapta a nevét, de Eged néven terjedt el. Az egriek körében még ma is él az a hiedelem, hogy egyszer kitör az "Eged vulkán", ami azonban csak egy legenda, hiszen nem vulkanikus eredetű, hanem mészkő hegyről van szó. A hegy csodálatos növény és állatvilága minden évszakban tartogat szépséget a túrázóknak.

A kilátó sajnos nem látogatható, ezért kicsit tovább haladva, a keresztnél csodálhatjuk meg a kilátást Egerre, a Bükkre és a Mátrára. Ha megszereztük az igazolást az ellenőrzőponton és kigyönyörködtük magunkat, visszafordulunk a piros háromszög jelzésen a piros sáv kereszteződésig, majd folytatjuk az utat Várkút irányába. A hullámzó, köves út minden évszakban más gyönyörűséget tartogat, amin keresztül harmadik ellenőrzőpontunkra, a Vár-hegy tövében található Várkútra (12,6 km) érkezünk, mely a Kánya patak legmagasabban eredő forrása. Az ellenőrzőpont a Várkúti Turistaházban található.

Mitől érdekes a Vár-hegy? A tetejét kettős csúcsú sánc veszi körül. A nagy kiterjedésű őskori földvár területén a múlt század közepén végeztek ásatásokat, ekkor késő bronzkori - kora vaskori leletek is előkerültek, melyekből egy őskori erődített telep rajzolódott ki. A Bükkben több háromezer éves erődített települést tártak fel ezen kívül, ilyen például a Kelemen széke vagy Verepce-tető is. A Vár-hegyen a sánc tetejéhez közel várfalat építettek, mely valószínűleg az Árpád-kor idején épült a késő bronzkori sáncba. Mára csak a maradványa figyelhető meg.

Az ellenőrzőpont után a Várhegyi tanösvényen haladva követjük a zöld sáv és a kék / jelzést Felsőtárkány irányába. Kanyargós, köves lejtőn hamarosan megérkezünk a negyedik ellenőrzőpontunkhoz, a Dolomitbánya feletti kilátóhelyhez (14,2 km), ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Délnyugati-Bükkre, a Tárkányi-medencére és a Kövek vonulatára.

Követjük tovább a Vár-hegyi tanösvény jelzését (egy darabig még a zöld sáv jelzéssel párhuzamosan halad), mely a kilátóhelytől néhány száz méterre jobbra lekanyarodik a zöld jelzésről. Hamarosan megérkezünk a Dolomitbányához. Itt a középső-triász kori (kb. 240 millió éves) kőzetek figyelhetők meg, a bányafalon szépen kirajzolódik a rétegződés. Innen is felsejlik a fenti kilátóhelyről már ismert csodás kilátás. A bánya mellett tovább haladva nemsokára elérjük a piros + jelzést, melyen balra fordulva leereszkedünk a volt ifjúsági tábor (jelenleg Imókő Üdülő) irányába. Az üdülőtől tovább követjük lefelé a piros + jelzést az aszfalt úton és hamarosan újra elérjük a túránk elejéről már ismert szakaszt. Az aszfalt útról jobbra lefordulunk a tanösvény jelzésre, melyen hamarosan visszaérkezünk a Felsőtárkányi tóhoz a célba (17,3 km).